A Standard & Poor’s és a Fitch nemzetközi hitelminősítő ügynökségek január végén megerősítették Románia BBB-/stabil besorolását, ami fontos jelzés a közép-európai régióban. Az S&P szerint Románia GDP-arányos államadóssága 49%-on stabilizálódik 2027-ig, miközben az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indított az ország ellen a 2023-as 6,6%-os költségvetési hiány miatt.
A román gazdasági kilátások vegyes képet mutatnak. A hitelminősítők előrejelzése szerint Románia gazdasági növekedése 2,7%-ra gyorsul 2024-ben a tavalyi 2% után, amit elsősorban az EU-s források és a magánfogyasztás élénkülése hajt. Mindezt árnyalja, hogy a román kormány jelentős fiskális kiigazítást kénytelen végrehajtani. Az idei költségvetés a GDP 5%-ára tervezi a hiányt, de elemzők szerint ez 6% körül alakulhat. A kiigazítás jelei már láthatók: januárban megduplázták a mikrovállalkozások adóját, és több adóemelésre is sor került.
A Standard & Poor’s elemzésében kiemelte, hogy a költségvetési konszolidáció sikere kulcsfontosságú lesz az ország hitelminősítésének jövője szempontjából. „A költségvetési hiány szűkítésének képtelensége esetén negatívra változtathatjuk a kilátást” – figyelmeztetett az S&P. Az adatok szerint Románia államadóssága a 2023-as 47,4%-ról 2026-ra 51,5%-ra emelkedhet. A kormányzat idén 10 milliárd euró értékű nemzetközi kötvénykibocsátást tervez, ami azt jelzi, hogy továbbra is erősen támaszkodik a külső finanszírozásra.
A román fejlemények közvetlen hatással lehetnek Magyarországra, mivel a két ország pénzügyi piacai és gazdaságai szorosan összefonódnak. Külön figyelmet érdemel, hogy miközben Románia küzd a költségvetési fegyelem helyreállításával, befektetői megítélése változatlan maradt. A hitelminősítések alakulását érdemes nyomon követni, különösen a régióban jelentkező esetleges fertőzési hatások miatt, amelyek befolyásolhatják a magyar államkötvények árazását és a befektetői bizalmat is.
